Hangrögzítéstechnika szaküzlet

Professzionális mini hangrögzítők

Szaküzlet: Dunakeszi, Fő út 115. H-P: 10-16h
20/399-1387

Mini hangrögzítők

Üdvözöljük mini hangrögzítő weboldalunkon!

Miért érdemes minket választania?

  • Szaküzlet vagyunk!
  • Valós garancia!
  • Valós raktárkészlet!
  • 10 éves múlttal rendelkező cég vagyunk!
  • Minden termékre 2 év garanciát vállalunk!

 2 év garanciaHázhozszállítás 1 napon belül

Céginfó:

Cégünk azt a célt tűzte ki maga elé, hogy hazánkban is piacot teremtve elérhetővé tegye a vásárlók számára a profi, mini hangrögzítők széles skáláját, és megannyi, a mini hangrögzítők által nyújtott kényelmi szolgáltatásokat.

Ezért elhatároztuk, hogy szakosodunk a minőségi mini hangrögzítő és mini diktafonok kereskedelmére, valamint egyedi igények tervezésére és kivitelezésére. Mindenki ismeri a hagyományos diktafonok hátrányait, ami nem csak a méretből és gyenge, “egy töltés-üzemidőből” adódik, hanem a bonyolult kezelésből is.

Fontosnak tartjuk, hogy termékeinket életkortól független bárki könnyedén használni tudja, bármilyen szakértelem, vagy akár a kezelési leírás elolvasása nélkül. Áraink nettóban értendőek.

Informálódjon e-mailben vagy telefonon, munkatársaink állnak a rendelkezésére.

Az elektronikus felvételek (mini hangrögzítők) rövid története:

Az 1920-as évek közepén a mikrofonok és a hangszórók fejlesztése terén, valamint a rádió megjelenése nyomán elért eredményeket alkalmazták a hangfelvételeknél. Az AT&Bell labor 1924-ben megteremtette (a Western Electric bemutatta) az elektromechanikus hangfelvételi eljárást. A mikrofonnal, erősítővel és elektromos lemezvágó géppel készített felvételek frekvenciasávja és dinamikája jóval meghaladta az akusztikus felvételekét, torzításuk pedig nagymértékben csökkent.

Az 1930-as években a lemezipar komoly harcot vívott a rádió kínálta ingyenes tartalommal, amely komoly ellenfélnek bizonyult. Eközben a német Fritz Pfleumer azzal kísérletezett, hogyan lehet vas-oxid elemeket (szemcséket) papírszalagon rögzíteni mágneses hangfelvétel céljából.

Az 1940-es években háború okozta alapanyag-hiány, illetve a zenészekkel az eladott példányok után járó honorárium mértékéről folytatott elhúzódó vita miatt továbbra is gondokkal küzdenek.

A II. világháború után a gramofon és hanglemez gyártás újra fellendült. Kazettás magnetofonok az orsós magnókkal szemben nagyfokú mobilitást és kényelmes kezelhetőséget biztosítottak. Egyszerű módot kínált saját hangtár létrehozására rádióból, vagy hanglemezről felvett műsoranyagok révén, emellett nagy tömegben jelentek meg kazettán kiadott zenei albumok. A kazetta ennek köszönhetően a digitális hangrögzítés megjelenése előtt uralkodó szerepet töltött be, mint hanghordozó médium. Fénykora az 1970-es, 1980-as évekre tehető, ekkor a mikrobarázdás hanglemez mellett ez volt a legelterjedtebb hangmédium. Különös népszerűségnek örvendett a zeneélvező ifjúság körében, de az élet valamennyi területén használták a hangtechnikában (pl.: nyelvoktatás, riportkészítés, tárgyalások, stb.) Bár kommersz célokra használták leginkább, az 1980-as évekre több cég is kifejlesztett professzionális, stúdió célú kazettás magnetofont is, ilyen volt a legendás svájci Revox cég B 710 típusú készüléke. A magnókazettával megvalósítható hanghűség tehát alapvetően két tényező függvénye: a jelhordozó anyag és a rögzítésnél alkalmazott készülék minősége. A magnókazetta karrierjének végét a CD megjelenése okozta. Bár igen szűk kínálatban, de napjainkban is forgalmazzák, tekintettel a még jelentős számú, hozzá való üzemképes eszközre.

Edison első készüléke:

Edison első készüléke  Edison első készüléke:

A XVI. században élt Giovanni Battista della Porta természettudós úgy gondolta, hogy ha egy csőbe belebeszélünk, és elég gyorsan lezárjuk a cső nyílását, a hang bennmarad, és akkor eresztjük ki újra, amikor kedvünk van. Hosszas, de mindvégig eredménytelen kísérleteket folytatott a kellően gyors lezárásra…

Az első, ténylegesen működő hangrögzítő (és visszajátszó) szerkezetet, a fonográfot 1877 decemberében alkotta meg Thomas Alva Edison. Edison egy hengerre feszített lágy ónfóliára rögzítette a hangot tű, membrán és egy hangfelfogó tölcsér segítségével. A henger egy csavarmenet segítségével forgott, így a tű egy spirálmenet mentén képes volt rögzíteni a hangot az általa keltett rezgések erőssége formájában.A készülék lejátszásra is alkalmas volt, ekkor a barázdák formájában rögzített rezgések mozgatták a tűt, ami egy fémlemezt hozott rezgésbe. A rezgést a tölcsér erősítette fel hallható hanggá.

A fonográf megjelenése után 10 évvel, 1887. szeptember 26-án kapott szabadalmat a gramofon nevű készülékre Emil Berliner, német feltaláló.

A gramofon egy korong felületén létrehozott spirálmeneten rögzíti a hangot. A korong formájú hanghordozók – a lemezek – könnyen tárolhatók, a fonográfhengerekhez képest kevesebb helyet foglalnak. Egy lemez hosszabb idejű hangrészletet képes tárolni, mint egy fonográfhenger, továbbá a lemezek másolása sokkal könnyebben megvalósítható: egy megfelelően elkészített nyomóminta segítségével lehet a korong anyagába belepréselni a hanginformációt. Ily módon egy hangfelvétel során elkészült lemezről több száz másolatot is lehetett gyártani a lemezről készített nyomómintával.

Ezek az előnyös tulajdonságok hamar népszerűvé tették a gramofont, és lassan kiszorították a fonográfot a piacról. Egy lemezre körülbelül 3-4 perc műsor fért fel. Kezdetben a lemeznek csak az egyik oldalára vettek fel műsort, csak 1904-ben vezették be a mindkét oldalán lejátszható hanglemezt. A lemezt 78-as fordulattal forgatták, azaz percenként 78-at fordult.

Berlinerék először cinklemezbe vágták a hangfelvételt. Az eredeti cinklemezről acél nyomóformát hoztak létre, és ezzel keménygumiba préselték a hangfelvételt. Hosszú kutatás után Berliner rátalált a sellakra, ami egy trópusi vidéken élő levéltetű elgyantásodott váladéka, melyet tisztítva hoznak forgalomba. Ez kellően puha volt a préseléshez, olcsó és jó minőségű hanglemezek voltak készíthetők belőle, ezért a sellak mindenütt felváltotta a cinklemezt és a keménygumit.

A műanyagok forgalomba hozásáig nem is akadt ennek az anyagnak vetélytársa a hanglemezgyártásban. A lemezvágáshoz a sellak már nem volt olyan jó, mint a préseléshez, ezért vágáshoz viaszlemezeket használtak. 1931 szeptemberében az RCA Victor amerikai rádió- és hanglemeztársaság mutatta be először a 33 1/3 fordulatszámú, hosszan játszó lemezt. A lemezek hosszú élettartama érdekében a lejátszáshoz használt tű nyomóerejét csökkentették. A régebbi érték felével, majd 1938-ban harmadával is elég lett a lemezhez nyomni, és 1947-re már a tizedére sikerült csökkenteni a nyomóerőt. A régi lemezek 4 perces műsoridejéhez képest az új lemezek játékideje 20 perc lett, a hangminőség sokat javult, a lejátszás során keletkező tűzörej pedig szinte hallhatatlanná vált.

Érdekes módon, a hosszan játszó lemez nagyon lassan terjedt el. Ennek egyik oka, hogy ekkor kezdett hódítani a Poulsen által már 1905-ben feltalált magnetofon, és úgy vélték, hogy ez kiszorítja a hanglemezt a kereskedelemből, legfeljebb a tánczenei lemezek maradnak meg. Ezért e célra percenkénti 45 fordulatszámú, kis helyen elférő lemeztípust fejlesztettek ki, amelyen a játékidő változatlanul 4-5 perc volt. A jóslat azonban nem vált be, és a 33 1/3 fordulatszámú, hosszú játékidejű lemezeket 1948-tól már értékesítették.

A sztereó hanglemezeket 1958-ban kezdték először forgalmazni. Hogy a fordulatszám csökkentésével a hangminőség ne romoljon, új, jobb minőségű lemezanyagot, acetilcellulóz-polivinilkloridot használtak, ezenkívül a barázdaméretet is csökkentették. Ezért hívják ezeket a lemezeket más néven mikrobarázdás lemezeknek.

A mágneses hangrögzítés megvalósítása Valdemar Poulsen mérnök nevéhez fűződik. 1898-ban megalkotott készüléke huzallal működött, és „TELEGROFON”-nak nevezte el.

1920-ban Louis Blattner amerikai filmvállalkozó készítette el az első szalagos magnetofont. A készüléket stúdiómunkákra fejlesztették ki.

1935-ben mutatták be a berlini rádiókiállításon az első mágnesszalagos hangrögzítőt, a K1-es (Koffer 1) készüléket, a MAGNETOPHON-t. A neve levédett szabadalom volt. A II. világháborúig csak Németországban volt magnetofon, ott is csak rádióstúdiók számára.

Az Egyesült Államokban ismerték fel leghamarabb a zsákmányolt magnetofonokban rejlő hatalmas műszaki és piaci lehetőséget. Ennek eredményeként született meg 1946 októberében a BRUSH Co. gyártmányaként a Mail-A-Voice nevű papírlemezes mágneses hangrögzítő, BK-501-es típusjelzéssel. Egy évvel később jelent meg a BK-401 típusszámú, már papírszalagos mágneses hangrögzítő, ami a kifejező SOUND MIRROR, azaz „hangtükör” elnevezést kapta. A Mail-A-Voice elsősorban nem zenei hangrögzítésre készült, hanem főként diktafon céllal, akár postai úton is elküldhető „hangos levél” gyanánt.

1963-ban a PHILIPS cég elkészíti az első kompakt kazettás rendszert. Ez a magnótípus még ma is használatos.

Mini hangrögzítő irodai használatban:

Előnyei között szerepel, hogy a digitális mini hangrögzítőkre felvett adatokat továbbíthatjuk számítógépre. A hangfájlokat feldolgozhatják PC segítségével, így továbbítható lesz hálózaton keresztül (pl.: Internet, WAN, LAN) úgy, mint bármely fájlt. A kapott hanganyagot legépelhetjük. A Mini hangrögzítők technológiáját az állami, kormányzati, oktatási intézményekben, a bankoknál, biztosító társaságoknál, vállalatoknál, vagy a non-profit szférában is alkalmazzák. Újságírók, diákok szintén profitálhatnak a mini hangrögzítők előnyeiből előadások, interjúk felvételének rögzítésekor, ahol minden apró gondolat számít.

Mini hangrögzítők előnyei:

  • Nagy memóriakapacitás;
  • hosszú akkumulátoros üzemidő;
  • használata egyszerű, könnyen elsajátítható;
  • kis helyet foglal;
  • nem csak kézzel indítható, hanem hangra is aktiválódik;
  • felvett anyag könnyen archiválható;
  • mini hangrögzítő felvételei szerkeszthetőek, minőségének megromlása nélkül.

A Mini hangrögzítők mindenki számára lehetővé teszi, hogy az adatfeldolgozás gyorsabb és hatékonyabb legyen.

A mindennapokban elterjedt mini hangrögzítők és felvevők üzemideje 20-500 óráig is terjedhet. A memória bővítésével (SD, MicroSD kártyával) több ezer órára emelhetjük a kapacitást. Előfordulnak olyan esetek, mikor a mikrofon érzékenysége vagy a felvételi idő minősége nem megfelelő, ezt úgy tudjuk orvosolni, hogy egy külső mini mikrofont csatlakoztatunk áramkörrel felszerelve, ez a zajos környezetben is kitűnő felvételt biztosít.

Pocket USB segítségével tárgyalótermekben vagy az ügyfelekkel való megbeszéléseken is rögzíthetők a hangfájlok, biztosítva a lehetőséget a reakció idők csökkentésére, a gyors és pontos kiszolgálás jelentősen megnőhet. Az üzleti életben sokszor találkozhatunk olyan tájékoztatással, hogy beszélgetésünket rögzítik és akár 5 évig is megőrzik ezeket, természetesen rendelkezésre is bocsájtják. Ennek megoldása a hangdokumentálás. A hangdokumentálás alappillére a beszélgetés rögzítését ellátó egység, mely lehet a kommunikációs rendszerbe integrált, de lehet teljesen független megoldás is. Kommunikációs rendszereink integrált szolgáltatása az üzleti célú, saját felhasználásra történő rögzítést támogatja. Egy informálisabb beszélgetésen elhangzó, fontos paraméterek későbbi lejegyzetelését biztosító, a telefonbeszélgetésre nyugodtan koncentrálható munkatárs számára nélkülözhetetlen szolgáltatás. A telefonos ügyfélszolgálatok, ügyfélkapcsolatok, hivatalos rendelésfelvételek későbbi reklamációjának vizsgálati támogatását professzionális, erre a célra tervezett hangrögzítéssel kell megoldani.

Áraink nettóban értendőek, nem tartalmazzák az áfát!

Mindenkit szeretettel várunk kém-boltunkban.
Címe: 2120 Dunakeszi, Fő út 115.

Megosztás
Share on Facebook
Facebook
Share on Google+
Google+

A honlap cookie-kat használ. Részletek

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás